Közreműködik: Pikács István, Nyári Gyula, Rigó Ferenc, Lakatos László (zongora), Orbán György (nagybőgő), Lakatos Pecek András (dob), Szőke Nikoletta (ének)
Házigazdák: Batta András és Balázs János
A régi Budapesttől – és reméljük a maitól is – elválaszthatatlan a bárzongorista. Ugyanúgy a városi zenei folklór „adatközlője”, mint a cigányprímás. Ők azok, akiktől otthonos egy hely. Akik hangulatossá teszik az intim magánbeszélgetéseket és fokozzák a társasági jókedvet. Akik társként szegődnek szomorú, magányos hősnőkhöz és hősökhöz. Megszólítanak, beszélgetnek velünk a zene nyelvén. Énekelnek is – egészen sajátosan. Sokszor csak dünnyögnek, hiszen mindenki ismeri a nótájukat, a szövegek szállóigék, sőt akár egy-egy sötétebb korszak emblémái, a „szomorú vasárnapok” és a „hamvadó cigarettavégek” idején. Bárzongoristák, híresek és elfeledettek: rájuk emlékezünk a Magyar Zene Házában, minden idők legnagyobb magyar bárzongoristájának, Cziffra Györgynek alakját idézve meg, aki – kényszerűségből ugyan – élete tragikus és egyben fantasztikus kalandjaként odaült az elhangolt pianínóhoz, hogy szórakoztasson és megéljen. A 20. század egyik legnagyobb zongoraművészeként…
A Cziffra-év keretében, Balázs Jánossal beszélgetve, egy énekesnő és négy kiváló zongorista segítségével korokat, dalokat idézünk föl. De ez nemcsak a hajdanvolt füstös pesti bárok, kávéházak talán mára valóban letűnt világának nosztalgikus elégiája lesz, hanem mindannak a bemutatása, ami maradandó a bárzongorázás művészetéből. Véletlen-e, hogy csupán néhány hónapja alakult meg a Magyar Bárzongoristák Egyesülete – Nyári Gyula zongoraművész kezdeményezéseként? Vagy inkább szükségszerűség, valami hiánynak a pótlása? Egészen egyszerűen arról van szó, hogy ismét nézzünk egymás szemébe, és mondjuk ki azokat a szavakat, üssük le, énekeljük el azokat a hangokat, amelyek összekötnek bennünket. Adjuk vissza a zene, e különös, beszédszerű kommunikációs lehetőségnek ősi jussát. Hiszen erről szól a Zene Házának programja is, kint a Ligetben és bent a hasonlíthatatlan üvegteremben: a buborékban, amely néhány órára összezár bennünket. Szellemidézés: érdemes részesévé válni!
(A Cziffra György-emlékév és Magyar Zene Háza közös koncertje)